Ebben az évben egészen rendhagyó módon vártam a Valentin-napot. Nem kis szivecskés üzenetekre számítottam, hanem az ötödik alkalommal megrendezett Sakura Award japán borverseny eredményhirdetésére, amit ezen a napon tettek közzé online. A magyar bor és Japán – a szívem két kedves téma – ebben a borversenyben találkozik össze.

Mivel magyar borok már korábban is jeleskedtek ezen a nők áltak szervezett és zsűrizett versenyen – ami nem mellesleg a legnépszerűbb nemzetközi borverseny Japánban – kíváncsi voltam, ez év milyen érmeket hoz a számunkra.

Japánban a borfogyasztás évről évre növekszik, a felmérések szerint 50 %-a a lakosságnak hetente legalább egyszer fogyaszt bort, az ország földjei viszont nem igazán kedveznek a szőlőtermesztésnek, így borból mindenképp behozatalra szorulnak. Japán még mindig egy új piac, egy kiaknázatlan lehetőség a magyar bor számára. A közép-kelet európai régióból Romániának sikerült áttörni a falakat és bejutni a piacra, Magyarország másodiként csak mögötte kullog.

A japánok kíváncsi természetűek és 70%-uk szívesen kóstol meg új bort, ha az ára kedvező. A legtöbben szupermarketben szerzik be a bort és otthon fogyasztják el. Szívesen fogyasztanak Cabernet Sauvignon-t, Merlot-t és Pinot Noir-t, a fehérek közül pedig Chardonnay-t, Sauvignon Blanc-t és Rieslinget. Egy ismerősöm, akinek nem mellesleg több étterme is van, állította, hogy a Chardonnay a legjobb a japán konyhával párosítva és hogy az ő vendégei azt fogyasztják a legtöbbet. (De csak azért, mert még nem próbálta a mi Furmintunkat, ami szerény véleményem szerint ugyanúgy megállná a helyét.)

Sajnos, még mindig inkább a nyugat-európai borokat részesítik előnyben. Amikor megemlítettem a magyar borokat, néhányan emlékeztek rá, hogy hallottak valamit a Tokaji hírnevéről, de az általános nézet az volt, hogy túl édes és túl drága. A száraz borok nagyobb népszerűségnek örvendnek Japánban, az édes borokból kevesebb fogy. És nem könnyíti meg a helyzetünket, hogy kevés ismeretük van Magyarországról.

A Sakura Award a legfontosabb borverseny Japánban, ahol a zsűriben csak és kizárólag hölgyek foglalnak helyet, borszakértők és üzletasszonyok a bormarketing ágazatból, illetve a vendéglátásból. A zsűri elnöke, Yumi Tanabe asszony, aki 1992-ben saját nevével fémjelzett boriskolát alapított, és számos sommelier került ki az iskolájából. 2013-ban pedig megalapította a Sakura Award nevű borversenyt. Missziójuk között szerepel a japán borpiac stimulálása, segítségnyújtás a megfelelő bor kiválasztásában a japán konyha fogásai mellé és azoknak a nőknek az erősítése és szakmai támogatása, akik valamilyen formában a borral dolgoznak.

A borokat egy 1-100 pontig terjedő skálán értékelik. Dupla Arany medállal jutalmazzák a 93-100 közötti pontokat kapó borokat. 2018-ban a Château Dereszla Tokaji Kabar 2016 kapott Dupla Arany medált.

Arany medál 88 – 92 pontok esetén. Szintén a Château Dereszla jeleskedett, ebben az évben 3 aragy medált is sikerült bezsebelniük. (Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2010; Tokaji Furmint 2016 és Tokaji félszáraz 2016), illetve a Dél-balatoni borvidékről a Rád-Ikon borászat Ikon Chardonnay 2016 kapott aranyat.

Ezüst medál jár 83 – 87 pontoknál. Ezüst medált idén egyetlen magyar bor sem kapott.

Ami viszont számomra meglepő – és egyben elkeserítő is – hogy Szlovákiára záporoztak az érmek. 2 Dupla Arany, 12 Arany és 12 Ezüst medált kaptak.

Három dolgot kell figyelembe vennünk, ha Japán felé kacsingatunk borimportőr szándékkal. Elősorban a szőlőfajtát, másodsorban a bor és a pincészet történetét, a japánok örömmel fogadnak bármit, aminek tradicionális jellege van. És nem utolsósorban a csomagolást, hiszen ezt nézik meg először, egy egyszerű, nem túl cicomás cimke terv fogja meg leginkább a tekintetüket.

Ezzel szemben a spanyol boroknak például egy agresszív marketing propaganda volt a siker titka; jó minőséget kínáltak alacsony áron, és ez már önmagában is elég volt, hogy meggyőzzék a japánokat, de emellett erőszakos, nyomulós marketinget és promóciót alkalmaztak Japán-szerte televízióban, újságokban, amit a spanyol export cég, az ICEX is támogatott.

A Gyémánt Trófeákat a Dupla Arany medállal jutalmazott borok közül választják ki és március 6.-án a FOODEX kiállításon hirdetik majd ki. Ez egy négy napos rendezvény és közel 76 ezer látogatóra számítanak. Magyar bor eddig még csak két alkalommal kapott Gyémánt Trófeát, 2015-ben Château Pajzos 5 Puttonyos Tokaji Aszúja (1993) és 2017-ben a Pannon Tokaj 6 Puttonyos Tokaji Dominium Hárslevelű aszúja (2013).

Ezek mellett pedig egyéb Speciális Díjakat is kiosztanak, mint például az év női bortermelőjének járó elismerést, és megválasztják, melyik bor illik a legjobban a sushi mellé vagy melyik a legjobb bor a tempurához. A FOODEX kiállításon az összes érmet kapott bor a főbejárathoz közel elhelyezett pódiumon lesz megtekinthető.