A japánkert a nyugalmat, a harmóniát adja vissza, a patak csobogása, a kövek látványa és a növényekből áradó harmónia megnyugtat minket és komponálhat egy meghitt kis szigetet a csendes meditációra. A japánok magas fokon művelik a kertművészetet, több ezer évre visszanyúló kerti stílust képviselnek, így hát nyugodtan rábízhatjuk magunkat a szakértelmükre, hiszen a japánkertek határtalan békességet, nyugalmat árasztanak. Egy japán parkban úgy érezhetjük, hogy az ott töltött percek alatt szinte megáll az idő.

Egy japánkertben fontos elem a víz, ami a tengert, vagy a folyót, a kövek, melyek a sziklákat és hegyeket, míg a növények csoportja az erdőket szimbolizálják. A víz valamilyen formában része a japánkertnek, mert az életet jelképezi. Ha van elég helyünk, érdemes kis patakot, tavat telepíteni, kis csobogókkal vagy egy vízeséssel, de ha kisebb terület áll rendelkezésünkre, egy nem túl nagyméretű szökőkút is elérheti a kívánt hatást, a pagodaszerű kőlámpások, mohával borított kőszobrok pedig még inkább fokozzák azt. A lámpások, mint tűz elem jelképei gyakran kerülnek a víz mellé, mint a jing-jang szimbólum elemei. A teaházat egy pici ülőhelyekkel ellátott kerti pavilonnal vagy paddal helyettesíthetjük, mely megállásra, elmélyülésre, relaxációra, beszélgetésre, olvasgatásra hívogat, mintegy kiszakadni a hétköznapok szürkeségéből. Nem hiányozhatnak a pirosra festett, íves hidak és a különleges formájú, mintázatú vagy színű kövek, kavicsok művészi elrendezésben, de szegélyként is lerakhatjuk őket. A japánok szerint a köveknek lelkük van.

Hortenzia (Hydrangea macrophylla)

Eredetileg Kelet Ázsiában, Kínában, Japánban, Indonéziában őshonos növény, ahol mint erdei aljnövény él évszázadok óta, de mára a kertek kedvelt növényévé vált. Japánban a hortenziák az esős évszakban, júniustól augusztus elejéig nyílnak. Nálunk Európában leginkább a rózsaszín virágú hortenziák ismertek, míg Japánban a közkedvelt “konkadu” hortenzia kék virágú. A hortenziák sajátságos tulajdonsága, hogy a virágok színe nem csak a fajtától, hanem a talaj kémhatásától is függ.

Havasszépe (Rhododendron)

Magyar neve is többféle van: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Csodás, színes, csupavirág bokrok, az egyik legszebb virágú cserje, amely már évezredekkel ezelőtt is előkelő helyet foglalt el a japán császári udvarban. Május elejétől júniusig virágzik, az ültetésénél a legfontosabb szabály hogy savanyú földbe tegyük, különben hamar vége lesz szépségének. Azokon a helyeken telepedett meg végérvényesen, ahol a tél nem túlságosan zord, a tavasz hűvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. A rododendron nemzetség Tsutsusi fajcsoportjába tartozik az azálea (Rhododendron simsii), mely leggazdagabban virágzó szobanövényeink egyike. Élénk színű, de kevéssé illatos virágai a hosszúkás, kissé szőrözött lomblevelek fölé emelkednek. Eredeti élőhelyén piros a virágja, de a kertészek nemesítő munkájának eredményeként a bíborvöröstől a fehérig már mindenféle változata kapható.

Fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa)

Kína hegyvidékein, üde lomboserdők tisztásain él vadon ez a kis termetű cserje. Japánban is ősidőktől termesztik mint dísz- és gyógynövényt. A május első felében nyíló virágai a hófehértől a rózsaszín és a piros különböző árnyalatain keresztül a feketésbordóig terjednek. Egyes fajták telt, mások félig telt vagy szimpla virágúak A bazsarózsa vagy pünkösdi rózsa bár mérgező növény, hosszú évszázadok óta gyógynövényként használták szinte minden részét, akár szerelmi bájitalokba is keverték. Gyökeréből készített kivonattal gyógyították a sárgaságot, a vese- és hólyaghurutot, a reumát. Jó hatással van az immunrendszerre, és mérsékli a vérnyomást, nagy mennyiségben azonban hányást, hasmenést, gyulladást válthat ki. Japánban a gyökeret a „sárkányok eledelének” tartják és főzelékként fogyasztják. A bazsarózsa kalligráfiákon is sokszor feltűnik.

Krizantém (Chrysanthemum)

A japánok szerint a hosszú élet titkát is az ősz legismertebb virága rejti. A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték és a császár nemzeti jelképévé vált. A császári trón is krizantémmal volt díszítve. Az uralkodók jelképükké fogadták, mert úgy gondolták, távol tartja a gonoszt. Japánban a kiku szintén fontos része a művészetnek, csodálatos formákon jelennek meg a virágai és a szirmait is szívesen fogyasztják salátaként.

Japán feketefenyő (Pinus thunbergii)

Japánul kuromacu vagy japán fenyő az egyik legizgalmasabb kerti fenyőféle, hiszen termetes, meghatározó látványelemként funkcionáló fa, mely egész évben zöld színben tündököl. Örökzöldek közül szinte kötelező elem a japán feketefenyő, amelyből bonsai fácska is nevelhető A fenyőfélék egyik legszebb fajtája, hosszú, sötétzöld tűi a hajtásokon rendkívül dúsan állnak, az egész bokor gyönyörű haragoszöld színű.

Páfrányok

A kerti páfrányok csoportosan elültetve mutatnak a legszebben, szárnyasan szeldelt leveleivel lágyságot visznek a kertbe.

Bambusz

A bambuszok megadják a kertnek a japán hangulatát, egzotikus sövénynövény, örökzöld levelei és hajtásai gyorsan fejlődnek. Télálló.

Buddha teája vagy japán teahortenzia (Hydragea serrata Oamacha)

A teának mágikus erőt tulajdonítanak és távol tartja a rovarokat. Mielőtt Japánban a cukrot ismerték volna, a teahortenzia leveleiből édes, szirupos tea készíthető, amit tisztelet jeléül Buddha szobrára locsoltak. A szárított leveleket 24 órával a felhasználás előtt vízbe áztatták, így egy sötétbarnás, édes folyadékot nyertek, amit édesítésre is használtak. Mint minden hortenzia, a jó minőségű kerti talajt kedveli, de teraszokon cserépbe ültetve is szépen fejlődik. Lombhullató cserje, sűrű bokrot nevel, akár 100 cm magasra is nőhet. Részlegesen fagytűrő. Lapított ernyővirágzatának külső részén nyílnak a nagyobb szirmú, halványlila színű virágok.

Datolyaszilva vagy kakiszilva (Diospyros kaki)

A melegebb helyeket kedveli, de ahol a szőlő és a szilva megterem, ott ez a növény is jól érzi magát. A talajjal szemben nem igényes. Termései lombhullás után érnek be teljesen, íze a körtére és barackra emlékeztet, magas béta-karotin tartalma miatt igen értékes a szervezet számára. Rendkívül egészséges gyümölcs, mely az utóbbi időkben már nálunk is megjelent a gyümölcsök kínálatában. Ázsiában különböző gyógyhatást tulajdonítanak neki, segíti a hasmenés és gyomorpanaszok elmúlását.

Japán körte (Pyrus pyrifolia)

Japán nevén Nashi Hoshi. Nevezik még ázsiai körtének, kínai körtének, koreai körtének, homokkörtének, almakörtének is. Kerekded, sárgás, almára hasonlító formájú. Olvadó gyümölcshúsa és kellemesen édes íze miatt kedvelt. Húsa lédús, emiatt szomjoltásra használják leginkább, süteményekbe, lekvárnak nem alkalmas, azonban főzéskor, sütéskor, marináláskor használják természetes édesítőként, illetve salátába is.

Ha készen vagyunk álmaink japánkertjével, nincs más dolgunk, mint élvezni annak harmóniáját és az ott eltöltött időt akár egy csésze kávé, akár egy izgalmas könyv társaságában. A növények látványa mellett a halk vízcsobogás, a pavilon nyugalma és a fények játéka is hozzájárul a békességet árasztó egyedi hangulathoz.

Forrás:

http://relaxgarden.hu/kerttipus/japankert

https://www.starkl.hu/