A jeles napok márciusban szinte kivétel nélkül a böjttel, vagy a tavasz kezdetével vannak összefüggésben. Március a meteorológiai évszakváltások első tavaszi hónapja, a megújulás, a természet újjászületésének az időszaka. A földben megszületni készül minden csíra, a rügyek kipattannak. Hosszabbodnak a nappalok, melegszik a levegő, kinyílnak a virágok, és végre mi is levethetjük a téli nagykabátot.

Március hónap neve a latin Martius, Mars szóból ered. Mars volt a neve a háború római istenének is. Ősi magyar nevén Kikelet vagy Tavaszelő hava, de a népi kalendáriumban említik Böjtmás havaként is. Az elnevezés arra utal, hogy március a nagyböjt második hónapja.

Köszöntlek kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.

Gárdonyi Géza: Március

Március 12.

Gergely napja. Ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki ezzel elődjére, I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára szeretett volna megemlékezni.

A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás volt. Gergely napkor az iskolás gyermekek házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományt gyűjtöttek, új tanulókat verbuváltak az iskolába.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.

Március 15.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe, a Magyar Sajtó napja Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. 1848-ban ezen a napon tört ki a forradalom Pesten, és ekkor nyomtatták ki az első szabad sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

A francia forradalom nyomán keletkezett hagyomány alapján, a magyar szabadságharcosok is nemzeti színű szalagot, kokárdát tűztek a ruhájukra.

Március 18., 19., 21.

Sándor-József-Benedek napja. Ki ne ismerné a mondókát: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” A folytatást azonban már kevesen tudják: “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

Március 21.

A “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, ilyenkor egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

A bukovinai székelyek úgy tartották, hogy ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Egyes vidékeken azt gondolták, ha ezen a napon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor esős, lucskos őszre számíthatunk.

Március 24.

Gábriel (Gábor neve napja) arkangyal, Isten küldönce. Leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által az Isten Fiának édesanyja lesz.

Március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek.

A néphit szerint ezért ez a nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.