Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nián névre hallgató szörnyeteg, aki imádta a falusi embereket terrorizálni. Mindent felfalt, ami az útjába került, néhány ember is a feneketlen bendőjében végezte. Ahogy telt-múlt az idő, a falubeliek rájöttek, hogy Nián mindig az év ugyanazon napján bukkan elő az erdőből. Egy alkalommal úgy döntöttek, hogy ünnepet tartanak és imádkoznak az istnekhez, hogy Nián kerülje el a falujukat. Mindent vörösre festettek, nagy csinnadratta volt, tüzijátékkal és petárdákkal, ami végül sikerrel járt és elijesztette Niánt. Erre a napra emlékeznek a kínai újév ünnepén, ha hinni lehet a mesének.

A kínai naptár egy luniszoláris naptár, mely ötvözi a holdnaptár és a szoláris naptár tulajdonságait. Nemcsak Kínában, hanem számos más ázsiai kultúrában is használják. A nyugati kultúrában azért nevezik kínai naptárnak, mert először a kínaiak fejlesztették ki i. e. 500 körül, de a legtöbb ázsiai országban a mindennapi tevékenységekhez ma már a Gergely-naptárat is használják. A hagyományos ünnepeik pontos idejének meghatározásához azonban ma is a kínai naptárat használják. Ilyen ünnep például a kínai újév, vagy más néven a tavaszi fesztivál.

Egy másik legenda szerint Jade uralkodó, Föld és Menny ura, egy nap magához hívatta a föld állatait, mert szüksége volt 12 palotaőrre. A Macska, aki a legbájosabb volt az összes állat közül, megkérte a Patkányt, hogy ébressze őt fel a jeles napon, nehogy lemaradjon a jelentkezésről. A Patkány, aki irigy volt a Macska szépségére, nem ébresztette őt fel, így az lemaradt a megtisztelő pozícióról és innentől kezdve örök ellenségekké váltak a Patkánnyal.

A palotához legelőször a Bivaly ért oda, de a Patkány alattomosan felkúszott a hátára és eléje ugrott a sorban. A Tigris és a Sárkány mind tanúja volt ennek, de nem tettek semmit, beálltak a Bivaly mögé. A Nyúl szintén próbált csalni, elébe vágni a Sárkánynak, ami feldühítette a Kutyát és beleharapott a Nyúl farkába, ezért büntetésből a sor végére kényszerült. A Kígyó, a Ló, a Kecske, a Majom és a Kakas is megharcol a helyéért, nem úgy, mint a Disznó, aki későn érkezett, így már csak leghátul kapott helyett, közvetlen a Kutya után.

Az uralkodó, hogy megköszönje a látogatásukat, érkezésük sorrendjében nekik ajándékozta az esztendőket.

Kínában Huang-Ti császár tette hivatalossá az asztológiát, mint a tudományok legfontosabbikát, ami önmagunk megismerésének remek eszköze, pontosan leírja a személyiségjegyeket.