Azok az őrült japánok már megint kitaláltak valamit! – mondta az ismerősöm, ahogy az autó rádiójában hírt adtak Japán legújabb fejlesztéréről. Én egészen addig oda sem figyeltem a rádióból kiszűrődő hangokra, teljesen elmerültem üzenetek bepötyögésében a telefonomon, erre a mondatra viszont felkaptam a fejem, és amint hazaértem, azonnal pótoltam a hiányosságaimat és utánanéztem, mi is az az ehető héjú banán.

A banán szereti a meleg és nedves helyeket, ahol magas a páratartalom. Nem véletlen, hogy a legnagyobb banánültetvények Közép és Dél-Amerikában találhatók, mint Costa Rica, Guatemala, Honduras, Ecuador, Panama. Ezek az úgynevezett “Banán Köztársaságok”, ahol az államok fő bevétele a banánexportból származik. És mi a helyzet Japánnal?

Talán a legtöbbet fogyasztott gyümölcs a banán. Nem csoda, hisz könnyű fogyasztani, egészséges és finom. Viszont Japán banánból behozatalra szorul, talán csak Okinawa déli részei felelnek meg a termesztésre. Az ország területének csak 1 százalékán termesztenek banánt, az is inkább a Musa basjoo vagy más néven japán kenderbanán, ami egy télálló banánfajta és Ryukyu szigetekről származik.

A gyümölcs alapján a banánok igen sokféle lehet: törpék, rövidek, egyenesek, ívelt formájúak, egyeseknek magjuk van, másoknak nincs, zöldek, sárgák, rózsaszínűek, foltosak, vagy akár ehető héjúak is. Ez utóbbit egy japán agrárkutató cég kísérletezte ki és a héját is bátran elfogyaszthatjuk. Egy Okayama prefektúrában székelő vállalat műszaki fejlesztési menedzserének, Setsuzo Tanakának sikerült kifejlesztenie a mongee névre keresztelt, ehető héjú banánt. A gyümölcs neve a helyi szlengből származik és “hihetetlent” jelent.

A technika, amit használtak tényleg hihetetlen: megteremtik a gyümölcs számára a jégkorszaki feltételeket. A banán trópusi körülmények között szeret élni, de a tudósok figyelembe vették a növény múltját: a jégkorszak végén a növényeknek zord körülményekkel kellett megküzdeniük a túlélésért. Ezért a banánfákat közel mínusz 60 C°-os környezetben nevelik, majd átültetik őket és mint akik felébrednek egy hosszú, hibernált álomból, gyors növekedésnek indulnak, sőt gyorsabban fejlődnek, mint normális társaik. A Musa basjoo leveleinek hidegtűrése mínusz 3 C° körül van, ami semmi a majdnem mínusz 60 C°-hoz képest. A banánnak általában két év kell, mire termőképes lesz, de ezzel a technikával felgyorsítják és négy hónap alatt termőre fordul. A gyors növekedés viszont nem teszi lehetővé, hogy vastag héjat képezzen. Ehhez a folyamathoz a héj nem tud alkalmazkodni, így az lágy és vékony marad.

Azonban még várni kell, amíg rá tudjuk tenni a kezünket a misztikus mongree banánra. A fejlesztés nem olcsó mulatság. Ez az új, japán fajta hiába “hazai”, még Japánban is luxuscikknek számít a magas ára és különleges termesztési körülményei miatt. Novemberben került először a boltok polcaira körülbelül 1500 forintos darabáron (648 yen). (Nem csak a neve, az ára is hihetetlen!) Ha valaki megkóstolná, annak egészen Okayamáig kell utazni, ugyanis az egyetlen hely, ahová beszállítanak, az a helyi Tenmanya Okayama üzlet gyümölcspolca. Itt is hetente csak 10 darab kerül piacra. A vállalat persze tervezi a nemzetközi forgalmazást, de azért erre még biztosan sokat kell várnunk.

Japán limitált agrikulturális lehetőségeinek árnyékában növő gyümölcsök árai az egekbe szökhetnek, főleg a ritkaságokat tekintve. Mindenkinek, aki Japánba utazik, leesik az álla a gyümölcsök árainak láttán. Nem a mongee banán az egyetlen gyümölcs hihetetlen magas áron. Még egy darab alma egy átlag boltban is az év bármely szakában kerülhet 500-750 forintba, de határ a csillagos ég. A rekordot egy 2016-ban Tokyoban eladott szőlőfürt tartja. A bolttulajdonos, Takamaru Konishi közel 1.1 millió yenért adott el 30 szem ruby romans szőlőt, szemenként közel 85 ezer forintért. Igaz, azok a szemek ping-pong labda nagyságúak voltak. A japánok élnek-halnak a gyümölcsökért, minél frissebb, egészségesebb, annál nagyobb árat hajlandóak fizetni érte. Itt szokás a gyümölcsök felajánlása is a templomokban, szentélyekben, ide mindig a legfrissebb, legszebb gyümölcsöt viszik, illetve akár ajándékba is szívesen visznek hibátlan külsjű, különleges terméket. Ne felejtsük el, Japánban az ajándékozási szokás igen mélyre nyúlik vissza a történelemben és hogy a japánok fanatikusak a zöldség-gyümölcs minőségét és frissességét illetően.

A legfontosabb tényező, ami a mongee banánt különlegessé teszi, az az a tény, hogy a héja is bátran fogyasztható. Bár nem tudom, ki annyira elvetemült, hogy valaha meg akarta volna kóstolni, milyen íze is van a banánhéjnak. Részemről én sosem filozofáltam ezen, egyszerűen kivágtam a kukába és a gyümölcs húsára koncentráltam. De ha abból a tényből indulok ki, hogy felhasználjuk a citrom héját és kandírozva a naracshéjnak is kellemes íze van, akkor miért éppen a banánhéj ne lenne fogyasztható?

Amiért egy nem trópusi területen érlelik, így nincs olyan természetes kártevője, mint a tropikus területeken érő fajtáknak. (Itt nem csak a majomra kell gondolni..) Éppen ezért nincs szükség permetezésre vagy kártevő-irtásra, ezek a banánok teljen mértékben bio-termékek. A gyümölcs maga édesebb, mint trópusi rokona, már-már inkább ananászra emlékeztet. A gyorsabb növekedés miatt ez a fajta több cukrot is raktároz, körülbelül 5 grammal többet, mint a hagyományos banán. Ami a héj ízét illeti, állítólag a héjnak magának nincs különösebb íze, talán még egy picit kesernyés is. A mongee banán akkor érett be teljesen, mikor a pici, apró, barna pöttyök megjelennek a héjon, ellentétben a hagyományos fajtával, ami már ezelőtt is fogyasztható (és sokan, amint a barna foltok megjelennek, ki is dobják, pedig ilyenkor a legegészségesebb.)

A tudósok kimutatták, hogy a banán héja B6 vitamint tartalmaz és magas a magnézium-tartalma. Triptofánban bővelkedik, ami fokozza a szerotonin enzim termelését, így amolyan kedélyjavítónak is használható, támogatja a szellemi működést és az alvási szokásokat. Emellett rostokban gazdag, segíti az emésztést és csökkenti a koleszterinszintet, a benne lévő A-vitamin a szem egészségének megőrzéséhez szükséges, a magas káliumtartalomnak köszönhetően védi a csontokat és jótékony hatással van a vérnyomásra és a szívre is.

Találós kérdés: Tudtad, miért görbe a banán?

Válasz: A pici gyümölcsök még egyenesek, eredetileg a talaj felé fejlődnek, de később igyekeznek a nap felé fordulni, emiatt meggörbülnek.