Sokat tapasztalt őseink különösen varázsosnak tartották az óév végét és az új esztendő kezdetét és misztikus áhítattal követték az eleinktől megörökölt újévi babonákat és kötelező eljárásokat. Minden új év első napján szeretnénk valamivel magukhoz vonzani a szerencsét, ami kitart a többi 365 napon is. Összegyűjtöttünk pár ötletet, hátha nekünk is beválnak.

Nem mindig január 1-jén kezdődött az új év

Az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. Szent Szilveszter előtt, lényegében mindenhol a tavasz jelentette az évfordulót. A honfoglaló magyaroknál is ekkor volt az év kezdete. Az újév Julius Ceasar naptár-reformja után, január 1-re íródott át, valójában viszont csak 1582-ben, a Gergely-naptár bevezetésétől terjedt el.

Így, csak párszáz éves hagyománya van az óév búcsúztatásának december 31-én.

A malac kitúrja a szerencsét

A malac a mi hagyományaink szerint orrával kitúrja a szerencsét, ezért lett a jólét, bőség, gazdagság és termékenység szimbóluma. Több kultúrában is a mitikus és legendás állatok között tartották számon, bár megítélése nem ennyire egyértelmű. Míg a buddhizmusban a tudatlanság, lustaság, falánkság szimbólumaként jelent meg, Japánban a bátorság és a hősiesség szimbóluma volt. Kínában a háziállatként nevelt disznó a bőséget és a gazdagságot jelképezte és a háztartásokban is jelentős értéket képviselt, akár csak nálunk is, hisz’ akinek sok disznaja volt, az tehetős ember hírében állt. A disznó a gazdagság, bőség és szerencse állata, mely bevonzza a jólétet, de nem csak anyagiakban segít, hanem boldogságot és szeretetet is ígér.

Kéményseprő

Kéményseprőt látok, szerencsét kívánok! – tartja a mondás. A tetők birodalmában járatos, fekete ruhás, kormos képű ember megjelenéséhez pedig a néphit hamar szerencsehozó babonákat társított. Különösen az új év első napján látott kéményseprőt tartották jó előjelnek az egész évre vonatkozóan.

Pezsgő

Az amerikaiak szerint december 31-e a pezsgő világnapja. A pezsgő kétség kívül az egyik legelegánsabb ital, ezért pezsgőt bontani különleges alkalmakkor szokás, mint például születésnap, évforduló vagy éppen Szilveszter. Az arany és az üveg gazdagságot hoz. Az aranyló nedű, díszes pohárban, a bőséget jelképezi, ami a pezsgővel koccintás hagyományára utal. A pezsgőprotokoll alapszabálya, hogy a pezsgőnek nyitás közben nem szabad durrannia. A zajkeltésnek, durrogtatásnak Szilveszterkor azonban ősi hagyománya van. A nagy zaj eredetileg a rossz szellemeket hivatott távol tartani, őseink hite szerint még a gonosz szellemeket, démonokat, boszorkányokat is képes elűzni, akik a ház körül ólálkodnak, hogy megkaparintsák a lelkünket. Így ezt a szabályt e napon nyugodtan megszeghetjük.

Tüzijáték

A Szilveszteri tüzijátéknak és pedárda durrogtatásnak ugyancsak gonosz szellemeket elűző szupererőt tulajdonítanak. A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket. Népszerű a zajkeltés mint gonoszűző zajcsapás, főként éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével.

Újévi ételek

Tiltólistás étkek újév napján a baromfihús és a hal is, mert nagyanyáink szerint a kétlábúak kikaparják a szerencsét, a hal pedig elúszik vele. Szőlőt vagy kerek gyümölcsöt ajánlott volt fogyasztani, szám szerint tizenkettőt belőle. A szemek a jövő év hónapjait szimbolizálják. Ha valamelyik elgurult, az a hónap nem ígérkezett zökkenőmentesnek. A zöld szín a pénzt szimbolizálja, ezért szerencsét hoz minden zöld étel. Egyben az egészséget is jelenti. Minél többet eszel belőle, annál fittebb és gazdagabb leszel jövőre. A lencséből, sárgaborsóból, kukoricából vagy más gömbölyű magvakból készült ételeket érdemes újév napján elkészíteni, mert azt tartották, hogy az apró magvak a pénz bőségét és a gyarapodást jelentik. A kukorica kenyér az aranysárga színe miatt az aranyat juttatja az eszünkbe. Szokás még rétest sütni, hisz’ ahogy a rétestésztát, a gazdagságunkat is hosszúra nyújthatjuk.

Népi babonák

• A lányok pl. férfinadrágot tettek a párnájuk alá, és megálmodták ki lesz a férjük.
• Az eladósorban lévő lyányok ólmot olvasztottak, ezt hideg vízbe csepegtették és azt figyelték, hogy milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
• Több háznál, mandulaszemet főztek a lencsefőzelékbe és az a lány, aki megtalálta, a babona szerint el is kelt a következő évben.
• Újévkor fokhagymakalendáriumokat készítenek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósolnak. Például tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.
• A mézesbödön megtöltése az ifjú szerelmesek vagy házasulandók feladata volt. Kellemes kötelesség vár ezután az egymást szeretőkre, mert ajkukat be kell kenniük mézzel, és úgy megcsókolni egymást. Ez a szerelmi varázslat garantálta azt, hogy nem kerül szakításra sor az elkövetkezendő 365 napban.
• Kora reggel friss kútvízben mosakodtak, mert az egészséget hozott a családra. Aki viszont hajnalban a kútról elsőnek merte a vizet, a mondás szerint “elvitte az aranyvizet”, és ő egész évben szerencsésnek mondhatta magát.
• Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból.
• Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.
• Ha az év első látogatója egy fehérnép, az egy egész évi szerencsétlenséget és veszedelmet hoz a ház népére.
• Ahány tároló-, tartóedény használatban volt a háztartásban, új év első napján megtöltötte a ház asszonya, hogy sohase fogyjon ki belőle semmi az év során.
• Ezen a napon orvos sem jöhetett a porta közelébe, mert akkor betegséggel kellett számolni az évben.
• Az új év első napján jobb lábbal kell kikelni az ágyból.
• Előző nap mindent takarítsunk ki a házból, és fejezzünk be, amit nem szeretnénk átvinni a következő évbe. Fizikailag és a gondolatainkban is.

Amilyen az első napod, olyan lesz az éved

Nem meglepő, hiszen a néphit a január elsején történő dolgokat mindig hajlamos kivetíteni az egész esztendőre. A magyar népi hagyomány szerint, az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődnek, ha veszekedéssel kezdte valaki a napot, akkor az nem sok jót ígért az esztendőre nézve. Tökéletes indok egy nyugodt, pihentető nap kialakítására.