Úgy tartja a mondás, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamednek nincs más választása, mint útnak indulni, és elvándorolni a hegyhez. Az én esetemben ez a szabály kicsit felülíródott: bármenyire is szeretek gyönyörködni a cseresznyevirágzásban, ebben az évben nem volt lehetőségem Japánba utazni, viszont Japán jött el hozzám, pontosabban Budapestre.

Az ELTE Füvészkert 3,1 hektáron terül el és több, mint 150 éve működik Budapest szívében, híressé igazából Molnár Ferenc ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk tette. Napjainkban itt rendezik meg a sok látogatót vonzó, japán kultúrát megidéző Sakura Fesztivált. Hogy mi is az a sakura és a cseresznyevirág mit szimbolizál a japánok szemében, arról már korábban írtam. Japánban a cseresznyevirág nemzeti jelkép és virágzása az év egyik legnagyobb ünnepének számít, amit most Budapesten is van alkalmunk megcsodálni.

A kastély emeleti termében tradicionális japán fegyverek kiállítása tekinthető meg, többek közt a méltán híres szamurájkard és a Bíbor Harcművészeti központ emberei szívesen bemutatják az érdeklődőknek, hogyan kell a japán fegyverekkel bánni. Anna Pancireva orosz képzőművész, akit a rizspapírra festett sumi-e festmények ihlettek meg, szintén megmutat néhány ecsetfogást, ha netán kedvünk lenne kipróbálni ezt a festészeti technikát. Ugyanitt Kokesi-baba készítés workshop is folyik, de ehhez előzetes regisztráció szükséges.

A kastély előtti téren Furoshiki kendőkötést és mangarajzolást sajátíthatnak el az érdeklődők, amit a Taiko Hungary élvezetes japándob bemutatója szakít meg néha.

A japán gasztronómiai workshophoz szintén szükséges előzetes regisztráció, de ha megéheznénk, a Kitsune kávézó és étterem standjánál kóstolhatunk japán street food-ot, mint például yakitorit, ami nyársra tűzött húsdarabkák, vagy teriyaki szószba mártott húsgolyót, a niku-dangot, és az édesbabbal töltött palacsintát, a dorayakit. Mindezt persze japán sakéval is leöblíthetjük.

Az udvaron egész nap harcművészeti bemutatók folynak, mint például íjászat, és reiki gyógyításra is jelentkezhetünk. És ha már a cseresznyevirágzást ünnepeljül, a kert két említásre méltó cseresznyefája már virágba borult. Az egyik egy emlékfa, a Japánt sújtó 2011. éve földrengés áldozatainak az emlékére, a másikat pedig maga Tadamichi Yamamoto, Japán magyarországi nagykövete ültette el 2014-ben. A Füvészkertben a szélben lengedező cseresznyevirág-szirmok mellett mintegy 8000 egyéb növényfajjal is megismerkedhetünk, sziklakertek, örökzöldek, különleges növények, bambuszerdő és bonsai fák között sétálva megfeledkezhetünk a mindennapok gondjairól.